Gondolkodtam ennek a két szónak a jelentésén. A Wikipédia szerint:    A magányosság olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal. . A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot az ember életében. A magányos ember elvágva, elidegenítve érzi magát.  /Az egyedüllétre nem találtam/

Igen én is voltam magányos, mindig kerestem azt a személyt aki segít nekem befoltozni ezt az űrt. Sokáig görcsösen kerestem,  belementem kapcsolatokba, hogy az majd  jó lesz és lesz mellettem valaki és mindig rá kellett jönnöm, hogy nem ezt kerestem, hiszen a magány még mindig ott volt. Nagyon sok időmbe telt, amíg rájöttem, hogy  az egyedüllét nem feltétlenül hozza magával a magányosságot.  Amint elkezdtem tudatosan ismerkedni önmagammal, amint elfogadtam magam olyannak amilyen lehetek és elhittem, hogy a változás az nagyon jó számomra, elkezdtem tanulni érdekes dolgokat és ezeknek az lett a mellékhatása, hogy egyre többet tudtam meg magamról. Voltak céljaim, először csak kisebbek és ezekért is kőkeményen meg kellett dolgoznom és egyre nagyobbak lettek a céljaim és még több a munka, de ez már örömmel tölt el.   Már nem zavar az egyedüllét, már nem érzem azt, hogy magányos vagyok, amit a  kapcsolataimban is mindig éreztem .  Már nincs szükségem társra, de  tudom, hogy eljön az idő, amikor megtalálom  A TÁRSAMAT   és már nem adom lejjebb.

Másoktól is azt hallom: - nem válok el, mert nem tudnék egyedül élni, nincs más választásom, csak ez a rossz házasság. De tudjuk, hogy mindig van választásunk, csak akkor nincs, ha feladjuk, de ha feladjuk, akkor az életünket dobjuk el.  Beletörődünk, szenvedünk, megbetegszünk és meghalunk.  Mi is a legrosszabb, ami történhet velünk akkor ha nem a magányt válasszuk, hanem mondjuk az egyedüllétet?  Felállunk, egészségesek leszünk és nem halunk bele, hanem még boldogok is lehetünk és még az sem biztos, hogy el kell válni.  

Szeressük magunkat és másokat, legyen önbizalmunk, tudjunk küzdeni, nevessünk sokat, tanuljuk magunkat, merjünk egyedül lenni, merjünk célokat kitűzni és azokat megvalósítani  és akkor soha nem leszünk magányosak.

Írta: Székely Szidónia

https://www.facebook.com/gyorkineziologus?ref=hl

http://www.gyor-kineziologus.hu/