Egy tanfolyamon az volt a feladatom, hogy kérjek egy  pár mondatot az ismerősöktől, hogy ők milyennek látnak engem és miben kell változtatnom.  Természetesen kaptam szép szavakat, amik nagyon jól estek. Már azt gondoltam, hogy "majdnem" tökéletes vagyok. Aztán megjött egy nagyon kedves ismerősömtől is a válasz. Hát ebben minden benne volt. Volt sok jó és szép megállapítás rólam .

Azután jött a nehezebb kérdésekre is a válasz , hogy miben kell fejlődnöm és miről kellene leszoknom.

Nagyon érdekelt , hogy mit írt rólam, nem is gondoltam, hogy ennyire érdekel, hogy mások mit gondolnak, lehet, hogy csak egyesek véleménye az ami izgalmas lehet számomra?

Hát elkezdtem olvasni és  amikor az jött amiben  változtatnom kell, hát nagyon megrémültem, a szívem összeszorult és nem is tudtam másra gondolni, és az jutott az eszembe, ez ennyire látszik. Más is látja, hogy miben vagyok rossz?

Azt hiszem szégyelltem is magam. Mennyire emberi, hogy a jó sokkal több volt és én csak a negatívra tudtam gondolni. Ez borzasztó, hogy mindenki látja a hibáimat, persze én tudom,de más, ő hogyan, miből?

Akkor még nem volt szó arról, hogy miről kell leszoknom. Már nem volt  nagyobb a döbbenetem. Ettől a választól sem lettem jobban.

Ezt a szokásomat nem is ismertem, már úgy begyakoroltam, hogy észrevétlenül is tudom csinálni.

Gondolatban megvoltak a kifogásaim, és magamnak el is soroltam, egyedül vagyok, kevés a pénzem  és az időm is, minden kis dologhoz hívnom kell valakit,hogy megcsinálja.

Még nincs pontos tervem, de vannak jobbnál jobb gondolataim a változáshoz, és itt megköszönöm a kritikát a kedvenc kollégámnak aki vette a fáradságot és őszintén segített a feladatom elkészítésében.

Írta: Székely Szidónia

info@gyor-kineziologus.hu
Telefon: 30/416-8446
www.gyor-kineziologus.hu

"Ismerem céljaimat és tudom mire törekszem.
Minden cél mérföldkő a végső rendeltetésem felé vezető úton!"

Most nem arról szeretnék írni, hogy milyen fontos a céljainkat leírni, megtervezni és elérni.
Most arról írok, hogy az út ami odavezet az milyen csodálatos és mennyi munkával jár. Hogy sok időbe telik és sok akadályon kell végig menni, amíg a közelébe érünk.

Mindig igyekeztem úgy élni, hogy az ne legyen unalmas, mindig olyan ember voltam, ha nem volt problémám, akkor csináltam magamnak. Azt mondtam: ha nincs gondom unalmas az életem.

Voltak " céljaim" lakás, társ, sok pénz, jó munkahely.

Akkor azt gondoltam ezek nagyon fontosak az életben. Aztán megtanultam, a fiamtól és a menyemtől, hogy a saját lakás nem  is olyan jó dolog. Csak adósságba vered magad és nem tudok mobilis lenni és ha elveszítem a munkámat belerokkanok, mert elveszi a bank. Ha bérlem, akkor el tudok költözni egy kisebbe, olcsóbba.

A társ, hát azok is voltak, de a kérdéseim?  Miért csak a gyenge pasikat vonzom be, akik szegények, hazudnak, csalnak  és nem tudnak megbecsülni, csak kihasználnak stb.?

Sok pénz:? Hát igen, az soha nem volt,  mindig volt annyi, amennyi kellett, de ha nem akkor voltak olyan emberek, akik adtak  kölcsön és akiknek ezt most meg is köszönöm. De ha kicsit jobban ment, akkor gyorsan el is költöttem.

Jó munkahely?  Sok különböző munkát végeztem, mindenhol szerettem egy ideig, de mikor már sokáig ugyanazt kellett csinálni, meguntam, már nem volt kihívás számomra. Újat tanultam és új munkahelyet kerestem. Sokat tapasztaltam és sok emberrel megismerkedtem. Volt sikerélményem és lettek nagyon jó barátaim.

Nem találtam az utamat, kerestem itthon és kerestem külföldön is. Sokszor kezdtem újra és szinte mindig visszakerültem  hasonló szituációkba.

Már régen  gondoltam, hogy változtatnom kell magamon, de nem tudtam hogyan. Mindig olvastam motivációs könyveket, de alkalmazni nem nagyon tudtam.

Aztán úgy 50 éves korom előtt egy kicsivel, sok minden történt az életemben, halálesetek, betegségek.

Hirtelen döntéssel elhatároztam, hogy megváltoztatom a gondolkodásom és megismerem azt az embert akivel együtt kell élnem jóban-rosszban, egészségben- betegségben, szegénységben-gazdagságban:  MAGAMAT!

 Hosszú utat tettem meg, ami nem volt könnyű, de mindig voltak mellettem jó emberek és az Úr mindig segíti utamat.

Lett célom és lett hitem, már csak mennem kell az úton! Nem tudom meddig tart időben, milyen hosszú és milyen egyenes, de tudom, hogy minél erősebb a hitem, annál egyenesebb az utam.

Soha nem késő elindulni ezen a csodálatos úton egy csodálatos cél felé.

Tedd meg az első lépést, segítek ha kéred!

Írta: Székely Szidónia

info@gyor-kineziologus.hu
Telefon: 30/416-8446
www.gyor-kineziologus.hu

Csináld egy hétig ezt a gyakorlatot.

Játszd azt, hogy minden rendben van és minden így jó ahogy van.

Bármi történik veled, csak mond azt - ez van és így tökéletes!
Ha valami stresszes szituációt kell megélned, akkor is ezt a mondatot mond: ez van és így tökéletes!
Tedd még hozzá: nem tudom mi az amit ebböl tanulnom kell és miért jó ez nekem, de biztos a személyes fejlődésemet segíti.
Gondolkodj el rajta, találd meg miért kaptad. Ha megtaláltad, akkor már tudod mi az amin változtatnod kell, amin dolgozni kell önmagaddal kapcsolatban.

Ha döntened kell, ne gondolkodj hónapokig, hiszen nem tudod mi lesz holnap, mit hoz a jövő légy körültekintő és hozd meg a döntést.

Ha meghoztál egy döntést, ne bánd meg utólag, hiszen akkor az volt a legjobb amit tehettél, mert - ez van és így tökéletes.

Foglalkozz magaddal, nem kell addig várnod, míg 10 kilóval könnyebb leszel, hiszen  - ez van és így tökéletes.

Ne hagyd, hogy a Televízió a politika beférkőzzön az életedbe és irányítsa azt, ne hagyd, hogy azon idegeskedj, amin nem tudsz változtatni  - ez van és így tökéletes.

Ha ez egyedül nem megy akkor keress meg most!

A Kineziológia segít, hogy jobban érezd magad a bőrödben!

Írta: Székely Szidónia

info@gyor-kineziologus.hu
Keress: 30/416-8446
www.gyor-kineziologus.hu

Eddig nem gondoltam arra, hogy a bizonytalanság érzése, mire képes az ember életében.

Most 4 hónapig bizonytalanságban éltem, nap mint nap azon gondolkodtam, hogy egy másik ember segít-e majd nekem. Úgy éreztem függök tőle a kezébe tettem az életemet.

Elképzeltem, hogy megteszi majd azt amire kértem, hiszen ő rendes ember!   Én minden tőlem telhetőt megtettem hosszú éven keresztül.

Aztán azt gondoltam, és mi lesz velem, ha nem? Mindig ezen jártak a gondolataim.
Úgy éreztem, hogy elrabolták az életemet. Tehetetlen voltam, nem az én kezemben volt az irányítás.

Nem éreztem jól magam a bőrömben. Rossz volt a kedvem és én magam is elvesztettem a biztonságomat.

Mindig a jövőről gondolkodtam, mi lesz velem, ha segít és mi lesz velem, ha nem. Mivel nem tudtam a választ nem tudtam cselekedni.

Csak vártam. Egyre jobban lemerültem, nem volt energiám, hiába dolgoztam magamon és hallgattam pozitív embereket, csak kevés ideig éreztem jobban magam.

Már ezalatt a 4 hónap alatt, amit bizonytalanságban töltöttem, megjelentek a testi tünetek rajtam.
Elérkezett a nap amit vártam!

A válasz: sajnos nem tud segíteni nekem.

És akkor, ott nem éreztem dühöt, fájdalmat, hanem nyugalmat, békét, tettrekészséget. Izgatott voltam és azonnal arra gondoltam, hogy most mit fogok tenni, kivel fogok beszélni?

Végre visszakaptam az életemet. Újra az én kezemben van az irányítás. Én hozom meg a döntést, vagy jól, vagy rosszul döntök, de az enyém a felelősség.

Nem haragszom, tudom neki is vannak félelmei, korlátai, és biztosan nem tudja, milyen érzés csak úgy segíteni egy másik emberen. Kívánom neki, hogy egyszer élje át azt is.

Most már tudom, hogy miért van annyi megkeseredett ember az országban. A bizonytalanság megöli a lelket és megbetegíti a testet.

A megoldás, hogy vegyük kezünkbe az életünk irányítását. Képesek vagyunk teremteni, csak higgyünk benne, hogy csodálatos emberek vagyunk, csodálatos képességekkel. 

Írta: Székely Szidónia

info@gyor-kineziologus.hu

www.gyor-kineziologus.hu

 Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz!"

/ Gandhi/

Amíg mindenki felelős azért, hogy a te élted egy katasztrófa, addig semmi nem fog megváltozni.
Akkor sem, ha másik férjed, feleséged lesz, másik munkahelyre mész, visszakapsz pénzt a hiteledből és megosztasz nagyon sok bölcsességet a facebook-on.
 Mint ahogy akkor sem lesz jobb a helyzeted, ha jobb és több lesz az étel a kórházakban, kevesebb lesz  a bevándorló, vagy másik  kormány lesz.  
Ha befelé figyelsz és azt mondod, hogy azért ilyen az én gyermekem, mert én neveltem ilyennek, és ne keress kifogásokat. Mond azt:- de tudok változni és akarok is változni.
Ne a párodtól, a gyerekedtől, szüleidtől várd el,hogy változzanak.
Ők is csak a saját életüket tudják megváltoztatni, a tiédet nem.Ha mégis változnak, akkor tiszteletet érdemelnek, mint ahogy te is.
Van egy jó hírem, te mindenre képes vagy. Vállald fel, hogy amit elrontottál azt meg is tudod javítani. Ismerd be, hogy hibáztál és bocsásd meg magadnak. Ne rágódj azon, hogy mit tettél régen, mert az a múlt és most itt vagy a Jelenben! 
Azért nem akarlak áltatni. Ez nem lesz könnyű feladat. Fájdalmas is lehet. Sokat kell dolgozni és sok  idődet veszi majd igénybe.

Egyedül ne is állj neki, kérj segítséget, ha már elkezdted ráéreztél az ízére, akkor minél előbb meg akarod majd ismerni azt a valakit aki Te vagy ott benn.
Megéri, mert a változást gyorsan észre fogod venni, és ez majd inspirál téged és örömmel tölt el. Olyan dolgok fognak veled történni amik már régen nem, mosolyogsz és szívesen játszol a gyerekekkel. Kiültök a pároddal a teraszra és vidáman beszélgettek. Már nem úgy érzed, hogy mindenki téged bánt a munkahelyeden és nem becsülnek meg. 

Olyannak szereted magad amilyen vagy, tudod kezelni a problémákat és meg is oldod őket. Jó döntéseket hozol, te hozod meg őket és nem kell megbánnod azokat. Mindenki meg fog dicsérni és nem értik, hogy mi történt veled.

Hozd meg a döntést  és add meg az esélyt magadnak a szebb és jobb élethez!

Mikor kezd? Hát Most!

Írta:  Székely Szidónia

Ha ismerős, írj: info@gyor-kineziologus.hu

 keress:www.gyor-kineziologus.hu

Ha van egy jól működő családom, az nem azt jelenti, hogy már nincs szükségem  barátra vagy barátnőre!
Merjünk megbízni legalább egy emberben, akinek elmondhatom legféltettebb titkaimat, vagy csak azt, hogy mit érzek és ezek az érzések mit jelentenek nekem, mit tesznek velem és az életemmel. Úgy látom, nehezen megy ez az embereknek. Erősek vagyunk, mi mindent meg tudunk oldani egyedül. Mi a megoldás legtöbb esetben? Besöpörjük a szőnyeg alá és nem veszünk róla tudomást, vagy piedesztálra emeljük a hozzánk közel álló embert, és tagadásba megyünk át, vagy erőlködünk egyedül és nem jutunk sehova.

Elköltözünk és már nem keressük a régi barátainkat, tudjuk, hogy hiányzik nekünk, és amire nem is gondolunk, lehet, hogy mi is hiányzunk neki.

Ott van a férjünk és meg tudjuk beszélni vele az otthoni gondokat, a gyerekekkel kapcsolatos kérdéseket, de a kétségeinket, már nem biztos, hogy megértik és sok esetben nem is tudnak vele azonosulni. Az az "ezeréves" barátnő akivel lehetett nevetni és mélyreható beszélgetéseink is voltak, az nagyon hiányzik, de nem keressük, mert ő hátha nem is... és különben is már régen nem... már más barátai lehetnek .....  És ha nem?

Eszünkbe sem jut, hogy lehetnének új barátságok, amelyek még jobbak is, mint a régi volt.

Hiszen mi is változunk, mások az értékeink, más az érdeklődésünk, mást akarunk, de vannak hasonló emberek a környezetünkben.  Tudom, hogy sokan csak arra vágynak, hogy  legyen egy igaz barátjuk, de nem merik megtenni az első lépést. Így nagyon sok lehetőséget szalasztunk el, amit észre sem veszünk, és csak tovább szenvedünk az elkülönüléstől. Merjünk esendőek lenni, és merjünk megbízni egy másik emberben, hiszen neki is és magunknak is segítünk egyszerre, ha barátkozunk. 

Irta: Székely Szidónia

Ha ismerős, írj: info@gyor-kineziologus.hu

 keress:www.gyor-kineziologus.hu

Boldogság az amire mindenki vágyik, de azt sem tudja, hogy hol keresse!
Szenvedünk, sajnáljuk magunkat agresszívek vagyunk, mert ha nem eltaposnak bennünket ez a mai ember gondolkodása, ha te nem szeretsz én sem szeretlek, ha te nem változol én sem változok. Élünk bele a világba és azt gondoljuk akkor lesz nekünk majd jó, ha lesz nagy házunk, 3 autónk , mindig a legújabb telefonunk, vagy egyéb csúcstechnológia amit meg tudunk venni és akkor majd trendik is leszünk és észre sem vesszük, hogy csak olyanok vagyunk mint a többiek. Miért nem akarunk egyediek, különlegesek lenni? Mert félünk és megint ez a szó, félünk, hogy nem fognak szeretni, megszólnak minket nem fogadnak be a társaink. Valóban ez lenne a fontos? Nem tanulunk meg a természetben élni a természettel együtt élni, nem szeretjük az állatokat nem megyünk ki az erdőbe, mert ott piszkosak leszünk, de eldobjuk a szemetet, kivisszük az erdőbe, pedig otthon a lakásunk patyolat tiszta. Mert  az erdő az nem a miénk? Pedig az adja a friss levegőt ami nélkül nincs élet. A folyók tele vannak mocsokkal az ott élő állatok kipusztulnak, az sem a miénk?Pedig az adja az éltető vizet, ami nélkül nincs élet. A föld nem a miénk hiszen az az igazi otthonunk?   Akkor miért is nem vigyázunk rá úgy ahogy a lakásunkra, az autónkra a kütyüjeinkre?  Gondoljunk arra, ha teljesen tönkre tesszük mi marad a gyermekeinknek az unokáinknak a dédunokáinknak! Nem lesznek ránk büszkék, mert lehet, hogy hagyunk rájuk örökséget, házat, pénzt autót, de elvesszük tőluk a jó levegőt, a tiszta vizet az egészséget. Ha  mindenki  magába fordul és ha csak egy rossz szokását megváltoztatja, akkor a földünk hálás lesz nekünk és a leszármazottaink is . Ha sikerült egy rossz szokásunktól megszabadulnunk akkor sikerül majd mindtől, mert a boldogságot nem kívül kell keresni, hanem magunkban. Álljunk fel végre, tegyünk magunkért a világért, a földünkért. A pozitív embernek pozitív a rezgése, így tudjuk gyógyítani az embereket és a földet. Minél több a boldog ember, annál kevesebb az öldöklés  és a háború. Tegyünk magunkért  az emberiségért  és a világért ! Szeressük önmagunkat, az embereket, az állatokat, a természetet és a földünket !

keress:www.gyor-kineziologus.hu

https://www.facebook.com/gyorkineziologus?ref=hl

Naponta nagyon sok döntést hozunk, szinte minden pillanatban.. Mitől függ, hogy a döntéseink jók, vagy rosszak?  Nagyon sok mindentől. Amikor nagyon stresszesek, dühösek, szomorúak, féltékenyek, mérgesek, irigyek vagyunk, nem tudunk jó döntést hozni. Nagyon gyakran a félelem az ami uralja a döntéseinket amit sokszor észre sem veszünk. Én nem félek, hallom sokszor!
Ha rossz a munkahelyed, miért nem váltasz, ha rossz a házasságod, miért nem  javítod meg, vagy lépsz ki belőle? És akkor jönnek a kifogások sorban, hát ezeket nem a félelem mondatja velünk?  Mindig ott van a lehetőség arra, hogy megértsük mitől és miért is félünk és ha ez megvolt akkor már kereshetünk technikákat a jó döntésekhez. Soha ne engedjük, hogy az agyunk döntsön egyedül. Felírhatjuk azokat az érveket, amik mellette és amik ellene szólnak, de ami ennél is fontosabb, hogy hallgassunk a szívünkre. Ez minden esetben úgy kezdődjön, hogy  nézzünk magunkba és ha feltesszük a kérdést arra hogy mi a helyes és a szívünk nem szorít, a gyomrunk nem fáj a torkunk nem szorult el, akkor ez egy jó döntés lesz. Vonuljunk egy kicsit el, legyünk egyedül és hallgassunk a belső hangra és ha ezt még nem halljuk akkor nézzünk bele a testünkbe, ahogy mondtam.  Ha elcsendesedünk sikerülni fog. Ha úgy érezzük, hogy ez nagyon nehéz lesz, akkor is induljunk el ezen az úton, ha másképp nem megy, kérjünk segítséget, mert az Isten, az Univerzum megmutatja nekünk a helyes utat, csak sokszor felülbíráljuk, mert nem könnyű, de ez  a mi utunk és tehetünk köröket akár mennyit akkor is el kell végeznünk a feladatot amit vállaltunk.

Döntsünk jól vagy rosszul az első lépés, hogy vállaljuk érte a felelősséget, változzunk és tanuljunk meg jól dönteni a belső hangunk segítségével, mert ez is csak akkor segít, ha pozitív az énképünk. Negatív énképpel, nem tudunk boldog életet élni.

A jó döntések jó érzéssel töltenek el és akkor mi is jobban szeretjük magunkat. Ha mi szeretjük magunkat a kapcsolataink is jobbak lesznek, bátrak leszünk, megváltozunk és egy boldog élet veszi kezdetét, nem könnyű, de ez már nem okoz majd gondot, mert tudjuk, hogy képesek vagyunk mindenre és a döntéseinkben megbízhatunk. 

Írta:  Székely Szidónia

keress:www.gyor-kineziologus.hu

https://www.facebook.com/gyorkineziologus